Ez a lista egy picit hosszabb lesz, mint az igéké, mert 64 darab van belőlük (ráadásul többet többféleképpen használhatunk) 🙂 A felsorolás természetesen linkeket is tartalmaz, de úgy látom, itt van mit behoznom. 

A partikulák a japán nyelvnek egy nagyon meghatározó részét képezik. Mivel szerepük szerint többféle lehet, érdemes őket először kategóriákra osztanunk, úgy egyből kisebb, könnyebben megtanulható egységeket kapunk:

  • 格助詞かくじょし】nyelvtani szerepet mutató partikulák
    Ezek a partikulák általában főnévi névszó után állnak és megmutatják annak nyelvtani szerepét a mondatban vagy más mondatokkal összefüggésben. Ide tartoznak: の, で、に、へ、から (-tól, -től értelemben) és a まで, valamint a と a -val, -vel értelemben, vagy amikor idézőjelként használjuk (lásd: ミラと思います)
  • 並立助詞【へいりつじょし】összekötő partikulák
    Ezek általában két főnévi névszót köt össze. Természetesen ide tartozik az és értelemben vett   és , de a  is (a vagy értelmében)
  • 係助詞 【かかりじょし】kapcsolódó partikulák
    Ezt a kategóriát a legnehezebb összefoglalni. Megmutatnak egy kapcsolatot egy külső információhoz, hozzáadnak jelentéstöbbletet. Ilyen a  , a も、 a さえ és a こそ.
  • 終助詞しゅうじょし】mondatzáró partikulák
    Ezek a partikulák mindig a mondat végén állnak és a mondat jellegén változtatnak (kérdéssé téve azokat), illetve érzelmi töltetet adnak neki. Itt találjuk a か、よ、ね、ぞ、かな partikulákat például. Vigyázzunk, a さ、aよ és a  a következő kategóriába is beletartoznak.
  • 間投助詞【かんとうじょし】 indulatszó jellegű partikulák
    Ezek nagyon hasonlóak a mondatzáró partikulákhoz, de a mondat belsejében is szerepelhetnek, általában egy-egy mondatrész, kifejezés végén. Ide tartozik a ね、a さ és a よ.
  • 副助詞【ふくじょし】határozói partikulák
    Ezeket úgy szokták körülírni, hogy ezek úgy működnek, hogy akármi mögött működnek úgy, mintha az egy melléknév lenne. Meglehetősen vegyes az itteni partikulák listája: だけ、くらい、など、ばかりés ほど.
  • 接続助詞せつぞくじょし】rag jellegű partikulák
    Általában a főmondat igéjéhez csatlakoznak, mintha egy rag penne. Ide tartozik a  から、a けど、a ので、a のに és a  is, amikor a jelentése de.

Ez a fenti osztályozás közel sem tökéletes, de megmutatja, mennyiféle céllal lehet használni a partikulákat. A legszebb az egészben, hogy lehet kombinálni is őket és többet használni közülük egy-egy alkalommal együtt. Némelyikük különlegesen viselkedik, például a が és a を teljesen eltűnik, ha bizonyos partikulákat teszünk hozzá és csak a második partikula marad a helyükön. Az egyetlen kivétel ez alól a こそ, viszont az ráadásul eléjük kerül, nem utánuk következik.

A mondatzáró partikulák értelemszerűen nem kombinálhatóak egyebekkel.

Az összekötő partikulák szintén nem kombinálódnak a többivel, hiszen általában két főnév között állnak.

Nézzük most a listát. Amelyik aláhúzott és piros, arról természetesen találtok a blogon egy írást. A sorszámozás csak a tanulás megkönnyítése miatt van, semmilyen sorrendiséget nem jelöl.

  1. ばかり
  2. ばかりか
  3. ばかし
  4. だけ
  5. だの
  6. だらけ
  7. でも
  8. どころか
  9. ほど
  10. かい
  11. かな
  12. から
  13. しら
  14. きり
  15. ころ・ごろ
  16. こそ
  17. くらい・ぐらい
  18. まで
  19. までに
  20. もの・もん
  21. もので
  22. ものか・もんか
  23. ものなら
  24. ものを
  25. な・なあ・なぁ
  26. など
  27. なんか・なんて
  28. なら
  29. にて
  30. には
  31. ので
  32. のみ
  33. のに
  34. さ・さあ・さぁ
  35. さえ
  36. でさえ
  37. さえ…ぱ・ら
  38. しか
  39. すら
  40. とか
  41. とも
  42. って
  43. ってば
  44. やら
  45. より
  46. ずつ

A は・が problémáról itt találtok kifejtős posztot.