Már megint jönnek azok a fránya kanjik. Beszéljünk kicsit a rendhagyó olvasatokról. Nincs annyira vészesen sok, összesen kicsit több, mint száz, de sokkal találkozni fogunk. A nehezen kikövetkeztethető olvasatú kanjik neve összefoglalóan 難訓【なんくん】.

当て字・宛字【あてじ】

Amikor a kanjinak az az olvasata, ami, függetlenül a jelentéstől. 

Példa: 寿司【すし】, amiből a 寿 hosszú életet, gratulációt, természetes életet jelent, a 司 pedig rendező, hivatalnok, szabályozó ember

A világon semmi köze nincs magához a sushihoz. Lehet és szokták is gyakran すし-nak írni. A kínai nyelv a japánnal ellentétben csak ezt használja, de nekik nincs is se hiragana, se katakana rendszere, ők kényszerítve vannak arra, hogy hangzás szerint válasszanak hanzi karakter a jövevényszavaknak is.

Példa: 亜細亜【あじあ】, ebben a szóban az 亜 kapott egy Ázsia jelentést, holott az eredeti értelme köszönőviszonyban sincs ezzel, hanem “valami alsóbbrendű dolog”.

Példa: 倶楽部【くらぶ】, aminek a jelentése klubház, klub, testvériség. Itt az önálló karakterek jelentése mindkét, mindkettő (倶), szórakozás (楽), szoba, terem (部). Itt már azért majdnem sikerült olyan karaktereket használni hozzá, amely hangban és jelentésben is megegyezik az eredeti szóval.

Sok ilyen szó után áll 送り仮名【おくりがな】, tehát ひらがな a 漢字 után. Ilyen például a 見る szóban a る.Gyakran használatos arra, hogy az olvasatot azonnal meg tudjuk mondani, például a 下りる szó olvasata az おりる, jelentése leszállni, lemászni, lejönni, míg a 下さる olvasata くださる, amelynek jelentése egyből teljesen más: adni valaki felettünk állónak valamit.

義訓【ぎくん】

Ez az a jelenség, amikor egy szót a kanji jelentése szerint olvasunk.

Példa: 今日【きょう】, azaz ma. A 今 jelentése most, ez, a 日 jelentése pedig nap. Emiatt a másféle olvasat miatt írják sokszor a Jó napot! köszönést a japánok is hiraganával, a félreértések elkerülése végett. Abban az esetben ugyanezeket a kanjikat használnánk, tehát azt kellene írni, hogy 今日は【こんにちは】, amelyben a は mindössze egy partikula, tehát szó szerint azt jelenti, hogy “ami ezt a napot illeti”. Viszont ha a 今日は írással egy きゅうは olvasat társul, akkor már valami olyan dologról lesz szó, ami arra a napra vonatkozik, nem pedig jó napot kívánunk akárkinek. Bár a fordítással magyarul közel ugyanarra jutunk, japánul mégsem (ezért sem szabad csak fordításra hagyatkozni egy nyelv tanulásakor).

熟字訓【じゅくじくん】

Különleges olvasatok. Lehetnek vegyesek is, kombinálva kínaival. Sokszor szerepel bennük furigana.

Példa: 今朝【けさ】, ebben az esetben azt akarjuk mondani, hogy “ma reggel”. A szó egy kombináció. Korábban a “ma” japánul けふ olvasatú volt, ehhez csapták hozzá a reggelt, ami az 朝【あさ】.

A legelterjedtebb példa mégis a 可愛い【かわいい】amelynek az eredeti olvasata かわゆい volt. A 可愛 (kěài) a kínai nyelvben is használatos, az olvasatát mégse vették át.

Itt: 熟字訓 találtok egy listát mindegyikről. Legalább a felét a listának sokat fogjátok használni a mindennapi életben is. Mondjuk ennek az a feltétele, hogy japánul kommunikáljatok 😀